Álmélkodva kellett igazat adjak Szilynek: a magyar labdarúgó-válogatott Pintér Attila szövetségi kapitány által kihirdetett 31 fős keretében egyetlen budapesti játékos sincsen. Ő a szakértő, nem én, de azt mondja: az FTC-ben például van egy-két rátermett fiatalember.

Már úgy értve, hogy ha kedves MTK-jában esetleg nem is. Az igazsághoz tartozik, hogy Böde vagy Gyömbér nevét én is hallottam már, sőt Kantáét is, szemben többek közt Fioláéval, Hefflerével és Szabó Jánoséval, Horváth Tamáséról és Rózsa Dánieléről nem is beszélve.

Advertisement

Persze az sem kizárt, hogy ez a privát szegénységi bizonyítványom – majd ti eldöntitek –, az viszont biztos, hogy a keretről az a híres Verebes József-korszak jut eszembe 1994-ből. Akkor még nagyon is odafigyeltem a mi kis labdarúgásunkra, és nemhogy nem szidtam a Mestert, hanem teljes mellszélességgel támogattam, amikor tehetség- és jelentéktelennek gondolt srácokat hívott be kedvenc klubjaiból. Ő tudja, mit csinál, magyaráztam magamnak és berzenkedő barátaimnak, nem zsenik kellenek, hanem csapategység. Más kérdés, hogy ez a korszak aztán rengeteg zakóba – a lengyelek elleni 2-3-on kint is voltam Krakkóban – és egy hollandok elleni 1-7-es tragédába torkollott, és ezzel vége is lett. De az a csapat azért tartalmazott budapestieket is, hogy Illés Bélánál messzebb ne menjünk.

Hát az majd kiderül, hogy ismétli-e önmagát a történelem, vagy sem.

A Dánia–Magyarország barátságos mérkőzésre Debrecenben, az új csodastadionban kerül sor május 22-én, akkora telt ház lesz, hogy csak na.

Advertisement

Pintérre amúgy rájár a rúd, az a hír is mai, miszerint szegény feje teljesen kivetkőzött magából egy U9-es (igen-igen, 9-es) FTC–Győrön, amelyen szurkolóként és apaként volt jelen, lévén, hogy a vendégcsapatban a fia is pályára lépett.

Nem lehet könnyű annyi fronton helytállni.

[remélem, érzitek a szarkazmusba hajló öniróniát abban, hogy a címben pont én vidékizek ilyen harsányan, haha]