Halaványra sikerült a Heti Válasz leleplezése Soros Györgyről. A konteós antiszemitákat megszólító címlap ráadásul jól becsapja azt, aki pénzt ad a lapért. Engem is. Nem szép, hogy egy jobbos-nemzeti lap egy Soros-képpel veri át azokat, akik egy jót sorosoznának.

A minél ijesztőbb hatás kedvéért alulról fényképezett főszereplő, aki ráadásul a világ hobbirettegőinek, világkormányfélőinek és zsidószakértőinek egyik nagy célpontja, alatta a végső csalinak szánt alcímmel:

Hogyan szerez kormányok feletti befolyást Soros György?

Nem, ezúttal nem a Kurucinfót vagy a Barikádot, esetleg a Leleplezőt vagy az Ufó magazint, hanem az elvileg mérsékelt kormánypárti Heti Választ tartjuk a kezünkben.

Advertisement

De az igen ígéretes beetetés után annál nagyobb a kiábrándulás, ha nemcsak megvásároljuk a lapot, hanem bele is olvasunk a címlapsztoriba. Itt ugyanis hamar kiderül, hogy a címlapos ajánló hazugság. Csúnya átverés. A cikk egyszerűen nem arról szól, hogyan szerez kormányok feletti befolyást Soros György. Annyira nem, hogy ez említés szintjén sem kerül elő benne. Az összesen 3 oldalas anyag utolsó, nem egészen 2 hasábja foglalkozik Sorossal, a cikk előtte található 9/10 részében összesen két helyen említik, egyszer annyiban, hogy a TASZ 2012-es támogatásainak 70 százalékát ő fizette, másodszor meg Schiffer Andrást idézik, aki egyszer azon kesergett, hogy Soros miért nem támogatott soha magyar munkásvédelmi szervezeteket.

Abban a kis utolsó részben viszont, ahol szó esik Sorosról, ott még csak konteós vádak formájában sem említik a kormányok feletti befolyást. Ott azt említik, hogy egy izraeli jelentés szerint Soros alapítváyi birodalma nem transzparens módon gazdálkodik, némely része pedig direkt kerüli a nyilvánosságot. Ennyi. (Korábban, egy helyen említik az ngo-k álltólagos befolyását kormányokra, de ott meg szó sincs Sorosról.)

A címlapon állítottakkal ellentétben a cikk igazából arról szól, hogy bár a magyar kormány rendőri és adóhatósági piszkálódása tényleg nem szép dolog, az érintettek magukra vethetnek, hiszen ezek a civil szervezetek igazából nem civil szervezetek. Meg arról, hogy nemcsak nálunk verik a négereket, hiszen Ausztráliában is piszkált már a kormány civileket.

Advertisement

Hogy ezek miért nem civil szervezetek? Mert Ablonczy Bálint szerző szerint ezek "liberális aktivista csoportok". És a szerző azt írja, ha egy szervezet adott esetben liberális, akkor az már nem civil szervezet. Tényleg ez a kőkemény szellemi alapzata az írásnak. Halál komolyan értekezik arról, hogy ami politizál, az már abstart nem civil szervezet. Mintha a civil szervezetség egyik lényegi vonása nem az lenne, hogy nem hivatásos politikusok foglalkoznak közügyekkel.

A bámulatos érvrendszer kiválóan vizsgázik ott, ahol a cikk azt bizonyítja be, hogy a TASZ miért nem civil szervezet. Azért nem az, mert két korábbi tagja később politizálni kezdett. Az egyik egy civil szervezetben, de a másik később egy pártban is.

Én először akkor csalódtam óriásit, amikor rájöttem, hogy a címlappal egyszerűen megvezettek. Másodszor akkor, amikor kénytelen voltam elhinni, hogy a cikk érdemi része ilyen színvonalú érvekre épül. Csak azt nem tudom, mit szólhatnak ehhez a kattintásvadász lapszerkesztéshez az eredetileg megszólított világkormány-rettegők.