Tényleg nagy erdőirtás lesz a Normafánál? Minek 5 milliárdért sícentrumot építeni egy alacsony hegyre? Telenyomják a hegyet új épületekkel? Sávosan erdőt irtanak az új sípályák miatt? Minek templom egy sportpályára? Váczi János hegyvidéki alpolgármesterrel és Szabó-Kalmár Évával, a városrendezési és főépítészi iroda vezetőjével beszélgettünk ilyesmikről.

Különleges interjút csináltam Normafa-ügyben. Azért különlegeset, mert a szöveget, bár az ilyesmi nem kötelező, elküldtem közlés előtti ellenőrzésre Váczi Jánosnak, a legjobban blogoló magyar alpolgármesternek, akivel megbeszéltük, hogy pirossal beleír, ahol módosítást javasol. A válaszlevelet kinyitva először meghökkentem, hogy milyen rengeteg a piros sor benne. Aztán rájöttem, hogy ez remek alkalom egy kísérleti interjúformátum kipróbálására. Teljes egészében közlöm ugyanis az általam írt interjút, illetve a Váczi János-féle változatot is, az alpolgármester minden egyes javításával. Így legalább remekül látszani fog, hogy egy politikus mit és hogyan szeretne kommunikálni, hogy mit érez túl rizikósnak, hogy ha éppen tompítani akar, akkor azt hogyan teszi. A javítások között van olyan, ami kisebb tévesztést korrigálna, vagy az én pongyolább fogalmazásomat javítaná, vagy egy kifelejtett, fontos dolgot hoz vissza tök jogosan, és olyan is, ami nyilvánvalóan a Váczi által áhított üzenetet igyekezne eljuttatni hozzád. Ahol nagyon sok volt a javítás, ott először odaírtam az én verziómat, utána pedig Vácziét. Ahol kevesebb volt a piros, ott maradt az eredeti szövegem, benne a színes módosításokkal.

Cink: Lesz fakivágás a Normafán azért, hogy új sípályát nyissanak?

V.J.: Nem. A célunk a régi, történelmi pálya helyreállítása. Vannak ötvenéves fotóink is az eredeti állapotról. Cserjeirtás és bozóttisztítás biztosan lesz. Fákat új pálya kedvéért biztosan nem akarunk kivágni. Legfeljebb az eredeti pályák vonalában, hogy megtisztítsuk a régi nyomvonalat.

Advertisement

Az alaptalan rémhírekkel szemben, sem erdőírtás, sem pedig fakivágás nem lesz a Normafánál. A célunk a régi, történelmi pálya helyreállítása. Rengeteg archív fotónk van az eredeti állapotról. Ha vissza szeretnénk állítani a régi sípályákat ahhoz szükséges lesz a cserjeirtás és bozóttisztítás is. Fákat, új pálya építésének kedvéért biztosan nem akarunk kivágni. Legfeljebb az eredeti pályák vonalában beszélhetünk a régi nyomvonal megtisztításáról.

Cink: [Az asztalon heverő brosúrában rámutatok a leghosszabb, Nagy Norma nevű pálya felső szakaszának közepén látható jelentős méretű facsoportra.] Akkor például ezeket itt kivágják?

V.J.: Azok régi fáknak néznek ki, amiket eredetileg is megkerült a pálya, olyanokat semmiképpen.

Cink: Máshol sem vágnak majd?

V.J.: A nagy pálya aljánál, a Harang-völgyben, illetve a Fogaskerekű vasút nyomvonalának meghosszabbításánál lehet hogy célszerű egy-két fa kivágása, de erre a Natura 2000 részletes környezetvédelmi és hatástanulmány fog javaslatot tenni. Ezt a tanulmányt részletesen átbeszéljük az érintett lakossággal és civil szervezetekkel, bármiféle döntés csak ezután következhet.

Advertisement

Cink: [Megint a brosúrára mutatok, amin négy "történelmi pálya nyomvonala szerepel, rárétegezve a jelenlegi állapot műholdfotójára. A két Egyetemi nevű, ahová felvonót is terveznek, jelentős részben fákkal benőtt területen húzódik.] Itt úgy látom például, hogy ezek erdőben mennek.

V.J.: Nyomvonaltisztítás lesz, nagy mennyiségű fát nem akarunk kivágni semmiképpen.

Ahogy mondtam, csak nyomvonaltisztítást tervezünk, és az a célunk hogy semmiféle a természetet érintő negatív hatása ne legyen a sípályák újraélesztésének. Éppen ezért fákat sem akarunk kivágni. Ezért van szükség a Natura 2000 tanulmányra.

Cink: De ha mindez igaz, akkor miért kellett beleírni a törvénytervezetbe, hogy a Normafa-projekt mentesül a vonatkozó törvények alól és nem kell se pénzbeli kompezációt fizetniük, se új erdőt telepíteniük, ha fákat vágnak ki?

V.J.: Ez egy állami projekt, a pénzt a költségvetésből kapjuk hozzá, nem lenne értelme az állam egyik zsebéből a másikba rakni a pénzt. De miután nem lesz fakivágás a fejlesztés során, egy elméleti dologról szól a törvénytervezet ezen része.

Cink: Ilyen alapon ha az állam építkezik, bárhol kiirthatná a fákat. Ha az ember azt látja, hogy ilyet beleírnak a törvénybe, nyilván arra gondol, hogy rengeteg fát terveznek kivágni, különben minek írnák bele.

Advertisement

V.J.: Nem akarunk élni a lehetőséggel. Kérem, hogy bízzanak bennünk, például a korábbi projektjeinket megnézve.

De higgye el eszünk ágában sincs fákat kivágni a Normafánál. Kérem, hogy bízzanak bennünk. Bárki megnézheti például a MOM kulturális központ kialakítását, ahol a korábban elhanyagolt Gesztenyéskertet újítottuk fel, több ezer fát, virágot, és bokrot ültettünk, a kulturális központot és a hozzá tartozó rendezvényközpontot pedig a Csörsz utcai szennyvíz hőjével hűtjük és fűtjük, egyedi környezetbarát technológiával.

Cink: Egy városi tér esetében még értem, ha valamilyen történelmi állapotot akarnak visszaállítani, de mi értelme ennek egy olyan dinamikus, élő dolog esetében, mint egy erdős hegyoldal?

Advertisement

A Hegyvidék lakóira jellemző, hogy lokálpatrióták, és ragaszkodnak a történelmi hagyományokhoz. Szeretik a "régi Budapest”-érzületet, ez egyfajta világnézet a kerületben. Ezen a területen több mint 50 évig működtek a sípályák, úgy hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy ezzel a környezetünket károsítanánk.

Cink: Hány új, korábban nem volt épületet terveznek felépíteni?

A terület erdő besorolású, és ahogy már utaltam rá, most készül a Natura 2000-es hatás tanulmány arról, hogy milyen környezetvédelmi korlátok között lehet gondolkodnunk. Ez a részletes szaktanulmány szabja majd meg, hogy mi építhető, hogy milyenek lehetnek a sí- sífutó, futó és biciklis pályák, konkrét tervek csak ennek, illetve a Natura 2000 hatástanulmány után elkészülő részletes megvalósíthatósági tanulmány ismeretében készülhetnek majd.

Advertisement

Cink: Akkor miért írták bele a törvénytervezetbe, hogy mekkora kápolna épülhet, alapterülettel, ami 800 négyzetméter, és párkánymagassággal?

V.J.: A kápolna nem az állami projekt része, magánadakozásból épül, a szervezők azt mondják, már össze is gyűlt rá a pénz. Már az első világháború előtt voltak rá tervek, Mindszenty bíboros később az alapkövet is lerakta. De a kápolnaépítés is a Natura 2000-es tanulmánytól függ. A törvénybe a maximuális mérete van beleírva.

A kápolnával kapcsolatban félreértés van. A törvénytervezetbe a maximális építhető mérete van beleírva. Azonban a helyi szabályozás határozza meg a tényleges méretét, amely sokkal kisebb lesz. Ez egyébként nem az államilag finanszírozott parkfejlesztés része, hanem magánadakozásból épülhet. Több civil szervezet is támogatja, akik már össze is gyűjtötték rá a pénz. Ez az épület is a kerület történelmének része, hiszen már az első világháború előtt voltak rá tervek, Mindszenty bíboros később az alapkövet is lerakta. De a kápolna építésének a helye és mérete is a Natura 2000-es tanulmánytól függ, mint minden ennél a fejlesztésnél.

Advertisement

K.Sz.É.: Egészen minimális mennyiségű új épületre van egyébként igény. A terület tele van elhanyagolt régi és műemlék épületekkel, ezeket szeretnénk elsősorban felújítani és a parkhoz kapcsolt új funkcióval megtölteni.

Cink: Készültek számítások arról, hogy mostanában átlagosan hány napig van Budapesten síelésre alkalmas idő?

V.J.: Igen, készült számítás a havas napokról. [Az interjú múlt csütörtökön készült, azóta nem sikerült megtalálni a számokat, pedig keresték őket.]

Advertisement

Igen, készült korábbi számítás a havas napokról. Azonban ezek régebbi 5-6 éves adatok. Most újra fogunk erre célvizsgálatot folytatni. [Az interjú múlt csütörtökön készült, azóta nem sikerült megtalálni a régebbi számokat.]. Ha novembertől márciusig szeretnénk sízésre használni a terepet, ahhoz hóágyú használata is szükséges. De ez nem újdonság, mivel a Normafánál volt már hóágyú a hetvenes években.

Cink: Biztosan van értelme sípályát építeni Budapesten?

V.J.: Ez nem csak sícentrum lesz, hanem 4 évszakos, multifunkciós sportterep. De amikor még hóágyúztak, a hetvenes években december elejéről márciusig folyt itt a síélet.

Advertisement

A Normafa a maga 500 méteres magasságával, közel a belvároshoz egy olyan egyedi adottság, amivel nagyon kevés európai nagyváros büszkélkedhet. Talán Oslo az egyedüli kivétel. Ráadásul a terveink szerint nem csak sícentrum lesz, hanem 4 évszakos, többfunkciós sportpark.

Cink: De ha jól értem, a sízős beruházásokon kívül rekortáncsík épülne a futóknak, készülne új játszótér és fix lejtőt jelölnének ki a downhilleseknek a Libegő alatt. Ezek egyike sem tűnik hasonlóan drágának, mint a síliftek vagy a síházak felépítése.

V.J.: Igen, a legtöbb fejlesztési figyelmet a téli sportok kapják síházak építéséről viszont nincs szó. De a projekt célja egy négyévszakos sportpark kialakítása.

Cink: Alapvetően miért kell ennyire hozzányúlni a Normafához?

V.J.: Megoldatlan a parkolóhelyzet. Egy havas téli napon több, mint tízezren mennek fel a Normafára, a parkoló autók az Istenhegyi útig állnak. Nem az emberek számával van probléma, mert a terület hatalmas, hanem a gépkocsikéval. A közösségi közlekedést is fejleszteni szeretnénk, hogy a fogas meghosszabbításával a Széll Kálmán térről könnyen elérhető legyen a Normafa. Hiányos az infrastruktúra, nincs elég szemetes és WC. A műemlék épületes romosak és kihasználatlanok. És a közbiztonság is rossz, sok az autófeltörés, este a sötétben én sem futnék szívesen egyedül, és sok a konfliktus a futók, bringások, síelők és szánkósok között. A Normafát most is használják, csak éppen nincsen rendes infrastruktúra.

Advertisement

Például azért, mert most megoldatlan a parkolóhelyzet. Egy havas téli napon több, mint tízezren mennek fel a Normafára. A parkoló autók szabálytalanul a természetvédelmi területen állnak, a pöfögő kocsisor pedig az Istenhegyi útig nyúlik. Nem az emberek számával van probléma, mert a terület hatalmas, hanem a gépkocsikéval. Ezért szeretnénk fejleszteni a közösségi közlekedést, hogy a fogas meghosszabbításával a Széll Kálmán térről könnyen elérhető legyen a Normafa. Hiányos az infrastruktúra, nincs elég szemetes és WC-ként is a bokrokat használják az emberek. A műemlék épületek romosak és kihasználatlanok. És sajnos jelenleg a közbiztonság is rossz, gyakoriak az autófeltörések, este a sötétben én sem futok szívesen egyedül. Hétvégenként jellemző a konfliktus a sétálók, a futók és a bringások, télen a síelők és szánkósok között. A Normafát most is parkként használják az emberek, csak éppen nincsen rendes, ezt kiszolgáló infrastruktúra.

Cink: Pénzért lehet majd itt sportolni?

V.J.: A játszótér persze nem lesz fizetős, de alapvetően igen, minden pénzbe fog kerülni. Ugyanakkor nonprofit szellemben lesz beárazva, úgy, hogy a sportcentrum tartsa el önmagát.

Advertisement

A játszótér, a külső sportpályák, a sétálás, a túrázás, nyilván nem lesz fizetős, de alapvetően a sízés pénzbe fog kerülni. Ugyanakkor nonprofit szellemben lesz beárazva, úgy, hogy a sportpark tartsa el önmagát és ne az önkormányzat finanszírozza a működést.

Cink: Az önkormányzat maga üzemelteti majd?

V.J.: Igen, de a sífunkciók üzemeltetését majd kiadja alvállalkozóknak.

Igen, de bizonyos sportfunkciók üzemeltetését feltehetően kiadja alvállalkozóknak. Ezekre a kérdésekre a megvalósíthatósági tanulmány ad majd választ, amely nemzetközi példák figyelemebe vételével tesz majd javaslatot az optimális működésre.

Cink: A futókör is fizetős lesz?

V.J.: Elképzelhető, de az is, hogy nem, van erre is és arra is példa ma Budapesten. De javaslom, hogy várjuk meg a megvalósíthatósági tanulmány javaslatait.

Cink: Körbekerítik a Normafát?

Nem.

Erről az elképzelésről most hallok először.

Cink: Nyitnak új sípályákat, fakivágással vagy anélkül?

V.J.: Nem. Lesz egy hosszú lesiklópálya a Harangvölgybe, ezen kívül gyakorló- gyerek- és szánkópálya, de ezek mind a régi pályák helyén.

Advertisement