A krumpileves legyen krumplileves – a gól meg legyen gól

Azt tudtátok, hogy végre lesz videóbíró a futball-világbajnokságon? Nyilván igen. Azt kell mondjam, ez a sportág utóbbi ötven évének legértelmesebb döntése. Már csak egy másikat kell meghozni, és egészen nézhetővé válik a labdarúgás megint. Tiszta játékidőt követelek!

Az Origo csinált egy összeállítást arról, hogy mitől lesz különleges az idei vb, engem a felsorolt dogok közül a következő kettő érdekel, melyek nagyon is előremutató jelenségek:

  • bevezetik a gólvonalfigyelő technológiát
  • víz alapú, eltűnő festékspray-vel jelölik meg a szabadrúgások helyét, és azt, hogy ehhez képest hol kell/lehet felállítani a sorfalat

A második is menő, de az első már-már forradalmi. Nem is fogom fel, mi a nyavalyát lehetett ezen évtizedekig vitatkozni, és az ellenérvek nagyját el is felejtettem. Talán olyasmik voltak, hogy a vitatott és percekig tartó videózásba torkolló döntések széttördelik a játékot, meg hogy a bírói tévedés igenis a futball szerves része. És hasonló hülyeségek. Holott a lényeg az, hogy a sportnak akkor is igazságosabbnak kell lennie, ha teljesen igazságos soha nem lehet. Elhiszem, hogy ez naivan-idealistán hangzik a tippmix típusú szerencsejátékok, a hihetetlen óriáspénzek és a sportdiplomáciai gyalázatok korában, de egy szurkoló számára nem ezek a legfontosabbak, legalábbis meccs közben. Hanem az, ami a pályán zajlik.

A futball legfontosabb pillanata, értékmérője a gól. Az még benne van, hogy elnézik a lest, kirúgást ítélnek szöglet helyett, továbbot intenek bokatörő becsúszás után, de ami bent van, az legyen bent, ami meg nincs bent, az ne legyen bent.

Ráadásul minden nyafogás ellenére – előzetesen úgy tűnik – csak sikerült úgy megoldani a szisztémát, hogy semmi fennakadást ne okozzon a folyamatosságban. Így írja az újság:

Minden stadionban 14 kamerát szereltek fel, 7-7 kamera fogja venni mindkét kaput. Ha a labda áthaladt a gólvonalon, akkor ezt az információt a rendszer továbbítja a játékvezetőnek, akinek az órája többek között rezgéssel jelez.

Ez jobb, mint a jégkorongban, ahol a vitatott eset utáni első játékmegszakításkor nézik újra az eseményeket. Nagyon-nagyon meglepődnék, ha nem működne a szisztéma flottul.

Szerintem ezen felül már csak egy probléma van, amire megoldást kéne találni, és ez nem más, mint tiszta játékidő bevezetése. Az értelmes sportok zömében meghatározó körülmény az idő. Ami azonban szinte sehol másutt nem múlik olyan hülyén, mint a futballban. Miközben amott mondjuk a 3x20 perc az pontosan 3x20 perc, addig emitt soha nem 2x45 perc a 2x45 perc. Hanem annyi, amennyit a sunyizó játékosok akarnak, meg annyi, ahogy a játékvezető a hasára üt. Lehet, hogy ez is a spontaneitás karakteres ismérve és a feszültség fokozásának kifinomulatlan eszköze, de éppúgy nincs szükség ilyenre, mint brutális bírói hibákra, tévedésekre vagy nyílt színi sípcsonttörésre.

A holtidőben megálltott óra egyszerűen tisztábbá tenné a játékot. Megszüntetné a fetrengést, kilőné a csigalassan elvégzett bedobásokat és kirúgásokat, sőt az undorító reklamálások nem kis hányadát is átadná a történelem homályának.

Azt mondjátok, az a futball nem is ez a futball lenne? Dehogy nem. Vagy azt, hogy a hagyományokra vigyázni kell? A hülye hagyományokra miért kéne?

A 21. században élünk, hát ne hülyéskedjünk már.