A Kis Salátateszt – ezért szeretek salátát ebédelni, és ezért ebédelj te is, ha teheted

Budapesten tűrhető Nagy Salátatesztet már két napja lehet olvasni. De mit csináljon az, akinek a munkahelyén van ideje ebédelni, és házhoz rendelt szar saláták helyett szeretne valami egészségeset és finomat ebédelni? Ilyenkor kézenfekvő megoldásnak tűnik egy jó saláta.

A csalódások, a rossz ízek, a kétes eredetű alapanyagok, a jóllakottság hiánya vagy éppen az evés utáni rosszullét mind azt sugallják, hogy jobban járunk, ha nem eszünk azokból a szar salátákból, amiket a 444-nél Herczeg Márk, Horváth Bence, Tbg és Uj Péter megevett, hanem inkább egy jó salátát veszünk. Budapesten jó salátát az À Table-ben lehet venni.

A Retek utcából indult pékségnek ma már az Arany János utcában is van üzlete, sőt, a napokban láttam, hogy valahol a bulinegyedben is épül egy új, a Wesselényi sarkán. Francia süteményeket, kenyereket, salátákat és a kenyerekből készített szendvicseket árulnak, az egész hely már-már japános részletmániával utánozza le a francia boulangerie-pâtisserie-k világát, annyira, hogy egy ideig popos francia sanzonok is mentek, de ugyanaz a pár szám loopon, és néhány hónap után ettől már nem úgy éreztem magam, mintha lezser fiatalember lennék a Szajna partján, hanem úgy, mint Michael Douglas az Összeomlás elején, szerencsére azóta lecserélték a lemezt.

A Kis Salátateszt – ezért szeretek salátát ebédelni, és ezért ebédelj te is, ha teheted

Salátából mindig egyféle van, a slágerek szerencsére vissza-visszatérnek, ahogy személyes kedvencem, a képen látható diós sajtsaláta is, ami pont ma volt menün. Az étel vegyes salátalevél-válogatásra épül, rukkola van benne, meg talán mizuna, meg az a lila izé, ami olyan, mint a lollo rosso, de ágas-bogasabb (ágasabb-bogas?), igazából az van, hogy nem nagyon értek a botanikához, de minden elég friss, ropogós, és ízben eléggé különböző. A levelek fölött kezdődik a műsoros rész. Kockára vágott comtésajt van elkeverve jó arányérzékkel adagolt snidlinges majonézzel, mellette kandírozott dióbél, nem is kevés, az összhatás így egyszerre édes, sós, puha és ropogós. A tetején lévő árvácskának is van íze, de oda kell rá figyelni ebben a kontrasztözönben. Civilizációs értékéért szeretem különösen a sajt tetejéről leehető virágot – erőfeszítés valamiért, ami nem különösebben szükséges.

Kapunk mellé pár szeletet a helyben sült bagettből, az egész 1090 forintba kerül, és bár szemre kis adag, tökéletesen jóllaktam vele. A fene fog itt rendelgetni minden szart.