Ilyenkor szép térképbuzinak lenni! Széchényi két részletben adományozta a hazának egész világot átfogó térképgyűjteményét a 19. század elején. Mostanra lett kész a digitalizálás.

Legalább 6000 darabos gyűjteményétől a gróf 1802-ben kezdett megválni, a Magyarországot feldolgozó térképeket 1819-ben a külföldi térképek követték. A gyűjteményhez később fia, Lajos is hozzájárult. Így mutatja be a térképeket a gyűjteményt publikáló Országos Széchényi Könyvtár:

Az alapítói gyűjtemény egy, a világ egészét átfogó világatlasznak, szakmai kifejezést használva, kozmográfiai atlasznak tekinthető, amely nemcsak geográfiai és topográfiai térképeket, de a világ kisebb vagy nagyobb területeinek, vagy épp szokatlan témáknak a térképi ábrázolásait is tartalmazza.

A gyűjtésnek részben ez a kozmográfiai szemlélete okozhatta, hogy e sok kötetes „világatlasznak” csak egy töredéke magyar vonatkozású kartográfiai dokumentum, s így nem is igen illik bele a könyvtár nemzeti jellegét hangsúlyozó értékelések keretébe. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az alapítás óta eltelt két évszázad során oly kevés figyelem fordult az alapító térképgyűjteményének feltárására, miként a nem-hungarika térképanyag értékelésére és közreadására sem.

Jobb későn, mint soha. Különösen annak fényében, hogy micsoda kincseket hagyott Széchényi a hazára. Itt van például a Föld hegységeinek magasságát összehasonlító tábla 1830-ból, ami azért érdekes, mert a Nagy Trigonometriai Felmérés félidejében készült. Ezt a nagyívű földmérést 1802-ben indította a Brit Kelet-indiai Társaság, hogy kiderüljön, mégis mekkorák a himalájai óriások, amelyek Brit-Indiát Tibettől elválasztják.

A felmérést naivan 5 évre saccolták, a valóságban 68 évig tartott. 1870-re állt össze, hogy tényleg ezek a világ legmagasabb hegyei. A térképen a középen lebegő sziget a Himalája, az üllőforma fehér csúcs a 8167 méter magas Dhaulagiri, a világ 7. legmagasabb hegye, mellette a csipkésen meredek a 7326 méteres Csomolhari, Bhután legmagasabb csúcsa. Ennyi volt meg 1830-ban. Amikor ez a térkép készült, nem ismerték az Everestet, ember nem látta még a K2-t, de a környékét sem, és azt sem tudta senki, hogy a Dardzsiling felett fehér falként lebegő Kancsendzönga több száz méterrel magasabb, mint ezen a térképen bármi.

Az Andok is jó nagy katyvasz. A jobb szélen pöfögő Aconcaguáról azóta kiderült, hogy nem is tűzhányó, csak vulkáni kőzetből van, de az is, hogy az Andok legmagasabb csúcsa. Középen az ecuadori Chimborazo bezzeg nem pöfög, pedig pöföghetne – de itt már senki nem hiszi a világ legmagasabb hegyének, mint hitték évszázadokig. Fölöttük La Paz óriási hegye, az Illimani, és az Illampu, mely jó ezer méterrel tornyosul 6368 méteres tényleges magassága fölé.

Advertisement

És ez még csak egy volt a sok ezerből. Van itt térkép Magyarországról a honfoglalás korában, az észak-norvégiai Vardø szigetéről, a Vörös-tengerről, a Vezúv 1794-es kitöréséről és Pompejiről 20 évvel azutánról, hogy kiásták a Vezúv 79-es kitörésének vulkáni hamujából, hajózási térképek, haditérképek, minden, ami Széchényi Ferencet érdekelte – és úgy fest, Széchényi Ferencet az egész világ érdekelte.